Hajónapló A hajónaplóban az általunk fontosnak tartott cikkekbõl, elemzésekbõl válogatunk. Nálunk a nõ anya vagy diák lehet a hírekben Matalin Dóra, Népszabadság, 2010. december 28. Magyarországon a híradókban, rádiókban, lapokban megszólaló szereplõk mindössze negyede nõ. Öt éve még feleennyien sem voltak– derül ki egy 108 országot érintõ médiavizsgálatból. Ami a hírek készítõit illeti, minél fontosabb egy téma, annál kisebb eséllyel tudósít róla nõ. A politikai és gazdasági hírek harmadát készítik nõk, míg a hírességekkel, mûvészetekkel és sporttal kapcsolatos beszámolók jóval több mint a felét. 2009. november 10-e átlagos nap volt a hírszerkesztõségek munkatársai számára. Nem tudtak, nem is tudhattak arról, hogy a nemzetközi médiafigyelõ projekt ezt a napot választotta arra, hogy immár negyedik alkalommal megvizsgálja, milyen a nõk jelenléte a tévékben, rádiókban, a nyomtatott sajtóban és az interneten. Összesen 108 ország – közte Magyarország –több mint 1200 napilapját, tévé- és rádiócsatornáját vizsgálták meg. A kutatásban több mint 16 ezer hírt, több mint húszezer újságírót és mûsorkészítõt és több mint 35 ezer interjú- vagy híralanyt elemeztek ki. A nemrég bemutatott jelentés szerint azoknak, akikrõl ezen a napon a világ híreiben hallottunk, olvastunk, 24 százaléka volt nõ. Ez ugyan nem sok, mégis komoly javulás az elsõ, 1995-ben készült vizsgálathoz képest, akkor ugyanis csak 17 százalék volt ez az arány. A megszólaltatott szereplõk között minden foglalkozási kategóriában több volt a férfi, kivéve ha háztartásbeliekrõl, szülõkrõl vagy diákokról volt szó. A szóvivõk 81, a szakértõk 80 százaléka férfi volt. A jelentés kiemeli: a tudósításokból egy olyan világ tárul elénk, ahol a nõk gyakorlatilag láthatatlanok az otthonon kívüli munka tevékeny résztvevõiként. Egy kategóriában voltak jelentõsen többen: áldozatszerepben. Az öszszes nõi megszólaló 18, a férfi alanyok 8 százaléka azért került be valamilyen híranyagba, mert bûncselekmény, baleset vagy természeti katasztrófa áldozata lett. Sáfrány Réka, a Magyar Nõi Érdekérvényesítõ Szövetség munkatársa hozzátette: nõi és férfi szereplõkrõl más információkat tartottak fontosnak közölni a lapok s a mûsorok. A nõk 22, míg a férfiak csak 12 százalékának számoltak be az életkoráról, a családi állapot említése pedig nõk esetében négyszer gyakoribb volt. Az újságokba a nõi alanyok 26, míg a férfiak csak 17 százalékáról került be fotó. A tudósítások 37 százalékát készítették nõk, a tévékben több, a rádiókban s a nyomtatott sajtóban kevesebb nõi tudósító dolgozik. Az is kiderült, hogy a nõk jellemzõen a kevésbé fontos témákat, a hírsorrendben hátrébb szereplõ anyagokat készítették. Magyarországon a vizsgált napon a H1N1-járvány terjedése, az oltóanyag elérhetõsége, a pénzügyi világválság okozta problémák, két kereskedelmi rádió elnémítása és a berlini fal leomlásának huszadik évfordulója szerepelt a vezetõ hírek között. Itthon az összes híralany negyede volt nõ, ami jelent némi fejlõdést 2005-höz képest, amikor csak 12 százalékuk, de a lakosság férfi-nõ arányát természetesen nem tükrözi. Érdekes különbség, hogy a legtöbb nõi riportalany a tévékben szerepelt, ezt a nyomtatott sajtó követi, a legkevesebb, alig 18 százaléknyi nõi megszólaló pedig a rádiókban volt. Magyarországon valamiért még fontosabb, hogy a nõi megszólalókról legyen, a férfiakról ne legyen fotó a lapokban: a hírekben szereplõk nõk közel fele fényképen is megjelent, szemben a férfiak 15 százalékával. A jelentés készítõi kiemelték: tisztában vannak azzal, hogy a média nem képes közvetlenül befolyásolni a nõk számát a politikusok vagy a vállalatvezetõk között.Tehát ha nincs túl sok nõi politikus (például Magyarországon), akkor jóval nehezebb egy politikai hírben nõi megszólalót találni. Ugyanakkor hangsúlyozták: arra van módjuk a szerkesztõknek, újságíróknak, hogy egy téma feldolgozásánál figyelembe vegyék az esélyegyenlõség szempontját, és ha van rá mód, férfi és nõi szakértõket is megszólaltassanak. Ami az anyagok készítõit illeti, Magyarországra is igaz, hogy minél fontosabb egy téma, annál kisebb eséllyel tudósít róla nõ. A politikai és gazdasági hírek harmadát készítették nõk, társadalmi, jogi, tudományos és egészségügyi hírek esetében negyven százalék körül volt az arányuk, míg a hírességekkel, mûvészetekkel és sporttal kapcsolatos beszámolókat már 66 százalékban õk készítették. Ugyanez áll arra is, hogy az adott hírt férfi vagy nõi bemondó olvassa-e fel. A politikai és gazdasági híreket nagyrészt férfiak, míg a bulvárvagy mûvészeti témákat nõk olvasták fel. Valamennyi hír esetében megvizsgálták, hogy megkérdõjelezik vagy alátámasztják a meglévõ nemi sztereotípiákat. Úgy találták, hogy a tudósítások többsége egyiket sem tette, 13 százaléka erõsítette, és csupán 3 százaléka kérdõjelezte meg az elõítéleteket. A kutatók kiemeltek néhány általuk különösen károsnak tartott tudósítást. Az egyik bulvárlap pél dául Agyonlõtte Szilviát börtönõr társa – Szerelmi dráma Székesfehérvárott, a rácsok mögött címmel számolt be egy gyilkosságról. A cikk az áldozatot név szerint említette, az elkövetõnek csak a foglalkozására utalt. Kizárólag férfiakat kérdeztek meg, és olyan kifejezésekkel illették a gyilkosságot, mint „szerelemféltés”, „szívbe markoló tragédia”. És hogy ez miért baj? A nemzetközi médiafigyelõ projekt szerint ezzel a készítõk azt sugallták, hogy az ilyen típusú erõszak elkerülhetetlen tragédia, amely két ember között, négyszemközt történik, amelybe környezetükbõl senki nem képes és nem is kell hogy beavatkozzon. – Egy-két mondat elég lett volna arról, hogy vannak kiutak egy bántalmazó kapcsolatból – tette hozzá Sáfrány. Matalin Dóra Nálunk a nõ anya vagy diák lehet a hírekben. Népszabadság, 2010. december 28.